Ma kaptam egy üzenetet. 

Olyan szívhezszólót, amit egyhamar nem fogok elfelejteni...

I was here 

(itt voltam, nyomot hagytam magam után)

Ééééés itt a nyár!

Meg a hullám!

Ezt az egyik barátnőm fényképezte tegnap (!!!) az egyik bevásárló központban, Brisbane-ben.
Szerintem jövőre már be sem kéne szedni a karácsonyi cuccokat. Arra  pár hónapra, minek?

Port Douglas, egyik kedvenc hely. Azért ez például hiányozni fog...

-Ugye milyen jól tudok vásárolni?
-Hát édes szívem, ahhoz kétség sem fér, hogy vásárolni, azt tudsz!

Nem is értettem az iróniát, mikor az összegyűjtött flybuy pontjaimból vásároltam, tehát egy fillért sem költöttem, és olyan akciók voltak a Target Country-ban, amivel 30 dollárért 110 dollár értékű cuccot tudtam venni... Hát mi ez, ha nem nagyszerű vásárlói képesség? :)

A gyerekek iskolájában van egy úgynevezett "bringa-busz" (bike bus), ami azt jelenti, hogy hetente két nap tanári és szülői felügyelettel, előre megjelölt útvonalon és időpontban, biciklivel lehet menni az iskolába. (Amúgy is sokan mennek a suliba bringával, de ezen a két napon szervezetten, csapatosan tehetik ezt meg a gyerekek)
Kitalálták, hogy mi lenne, ha ezzel egy világrekordot próbálnának megdönteni?
Márciusban erre sort is kerítettek, megnéztük, mennyi ember hajlandó összefogni, hogy a gyerekekkel együtt, biciklin ülve érkezzen az iskolába. Mi is ott voltunk, így büszkén mondhatom, hogy részesei voltunk egy Guiness Világrekordnak, 639 embert számoltak össze.

Aki nem tekert, az a kerítés mentén szurkolt. Fantasztikus volt a hangulat, kint volt több tv-stáb, fotósok, esemény volt, na!
Az már csak a hab a tortán, hogy utána minden résztvevő gyerek kapott egy ajándék hátizsákot a részvételéért...




A videóban Tomi is felbukkan, meg Timi is félig, de ember legyen a talpán, 
aki észreveszi (2:37-nél, a kép jobb alsó sarkában, a fehér sisakos kisfiú fölött) 

"Mélyen magában mindenki érzi, hogy el kellene hagynia a posványt, és a napos oldalon kellene élnie. De a félelem a naptól, szabadságtól, a saját lehetőségeinktől meggátol bennünket abban, hogy elhagyjuk a megszokott környezetet. A rettegés elviselhetővé teszi a sötétséget, a mozdulatlanságot, sőt még a mocsár bűzét is. És közben napról-napra mélyebbre süllyedünk a mocsárban. Minden egyes így eltöltött nappal egyre nehezebb lesz kikecmeregni ebből a helyzetből. Így aztán mindenki azzal foglalkozik, hogyan tegye a bűzt elviselhetővé, hogyan bírja ki a koszos, ragadós posványban, és hogyan töltse el a lehető legkellemesebben az időt, miközben lassan, de biztosan lefelé süllyed.
Pedig tudja, hogy jobban tenné, ha felelősséget vállalna önmagáért, és megkeresné a legjobb utat a napos oldalra."
Heinz Körner

De a gyerekek se maradhatnak le:

 Tomi

Timi meg én

Családi képet nem tudtam összehozni, 

annyi ideig nem volt képes a banda egy helyen maradni...

Gondoltam, felteszek már magamról is egy mosolygós képet, úgyis rég láttatok... 

 Ez meg egy páros portré:

Ülök az autóban, várom, hogy kicsöngessenek az iskolában, és bemehessek a gyerekekért.
Ablakok lehúzva, a nap éppen úgy süt, hogy a fejem kicsit elfordítva az egész arcom fürdethetem a forróságban. A szél néha meg-megindul, épp jó, nem engedi, hogy teljesen átforrósodjak.
Résnyire nyitom a szemem, pont annyira, hogy látom, ahogy a kakaduk perlekednek a pálmafán, a hátteret a már megszokott, vakítóan kék ég adja. Tökéletes pillanat.



Azt hiszem öregszem. Nina Simone-t hallgatok, és nagyon szeretem...

Nem tagadom, előfordul, hogy Bronte, a burmai macska fejével törlöm fel a kicsepegett tejet. És olyan is volt, hogy Dexter, a dalmata hátával tisztítottam meg az ablakot.
Szemlesütve vallom be azt is, amikor Princess, a perzsamacska szőrén csepegtettem le a frissen sült krumpliról az olajat... A gyerekek is szívesebben törlik le az asztalt evés után, ha egy ilyen édes állatsereglet segédkezik nekik... a papírtörlőn.

A facebook-on egyik ismerősünk feltett egy fotót egy sütiről. Erről:

Azonnal beindult a nyálelválasztásom, rögtön receptek után kutattam. Kiderült, hogy ez egy amerikai sütis üzletlánc sütije, és a recept szigorúan titkos. Találtam ugyan recepteket a neten, de azok tipikusan az amerikai háziasszonyokra szabottak voltak, darált kekszes alapra, kutyulós sajttorta feltét és kész. Nade ennek a tortának 5 rétege van, nem kettő! Magad uram, ha szolgád nincs: kénytelen voltam magamnak kifejleszteni a rétegeket  kép alapján. Sajnos nem tudtam ugyanolyan fotogén szeletet szelni belőle, de az íze... az mindent visz.

Recept a GastroGlobe-on!

Az álmatlanság gyönyörű velejárója, hogy hajnalban ezt látom az erkélyről...

Ezen az állatkertben lőtt (nem túl jó) képen 42 féle kenguru látható. És ez nem az összes!

Gondoltad volna, hogy a kengurufélék családjába több, mint  60 féle kenguru tartozik?