"Mélyen magában mindenki érzi, hogy el kellene hagynia a posványt, és a napos oldalon kellene élnie. De a félelem a naptól, szabadságtól, a saját lehetőségeinktől meggátol bennünket abban, hogy elhagyjuk a megszokott környezetet. A rettegés elviselhetővé teszi a sötétséget, a mozdulatlanságot, sőt még a mocsár bűzét is. És közben napról-napra mélyebbre süllyedünk a mocsárban. Minden egyes így eltöltött nappal egyre nehezebb lesz kikecmeregni ebből a helyzetből. Így aztán mindenki azzal foglalkozik, hogyan tegye a bűzt elviselhetővé, hogyan bírja ki a koszos, ragadós posványban, és hogyan töltse el a lehető legkellemesebben az időt, miközben lassan, de biztosan lefelé süllyed.
Pedig tudja, hogy jobban tenné, ha felelősséget vállalna önmagáért, és megkeresné a legjobb utat a napos oldalra."
Heinz Körner